Székelyudvarhely - Szejkefürdõ

Székelyudvarhely - Szejkefürdõ

A Nagy-Küküllõ szakaszán fekszik a híres Székely anyaváros.

Benedek Elek így ír a legendás székely városról:
„… Nini, ahol egy óriás templom! Két tornya van. És ragyognak ezek is. Enyeleg velök a nap sugara. Szédülve néznek egy magas dombra, mely a város fölé emelkedik. S ezen a dombon is templom. És ennek is tornyán ragyog a kereszt. Hiszen ez tündérváros, melyrõl annyit mesélt nekem a zsellérünk mesemondó leánya...”
A város története legendák szerint Attila idejébe nyúlik vissza. Székelyudvarhely határában lévõ Budvár-t, Attila testvére, Buda építtette. A magyarok bejövetelekor Zandirhám székely fõraborbán székelt, aki felajánlotta a székelyek segítségét. Árpád megerõsítette székely véreinek jogait, velük szerzõdést kötve. A fõraborbán a legmagasabb székely tisztség volt. Háborúban a fõvezér, békében fõpap, fõbíró.

Budvár 1241-ig állt, amikor irdatlan tatár sereg özönlötte el a vidéket. Több száz hõs székely védte a várat, de túlérõ gyõzött, a védõket lemészárolták, a várat lerombolták. Budvárral szemben áll a város legrégibb mûemléke, a Jézusszíve-kápolna. A kápolnához is több legenda kapcsolódik. Az egyik szerint a tatárok elõl Budvárba menekült a környék népe. Élelmük és vizük fogytán a helyzet reménytelennek látszott. Ekkor az egyik székely íjász, Jézust hívva segítségül, kiröpítette nyílvesszõjét. A vesszõ a sátra elõtt álló tatár kán szívébe fúródott. A tatárok szétfutottak, a helyiek pedig kápolnát emeltek a csodás helyen.

Székelyudvarhelyen több ízben tartottak székely nemzetgyûlést. A legjelentõsebb talán az 1505. november 23-i. Ekkor fogadták el a székelyek Constitucióját, székely nemzet törvénykönyvét. 1558-ban Izabella királynõ pecséttel és címerhasználati joggal látja el, és minden adó fizetésétõl mentesíti a várost. A „legmagyarabb” városban sétálva szembeötlõ, hogy itt nem épültek betonkolosszusok, megõrizve így a hangulatos, gyönyörû belvárost.

A fõtér impozáns látványosság, a gondozott virágokkal teli parkot szépen felújított épületek övezik. A fõtér közepén áll a református templom, barokk-klasszicista stílusban épült 1781-ben.

A templomtól nem messze található az egykori Vármegyeháza, szép eklektikus épülete, mely 1896-ban épült.

A Városháza térrõl átsétálva a Márton Áron térre, megtekinthetjük a híres püspök szobrát. A nem messze álló meseszép épületek Székelyudvarhely több évszázados iskolamúltjáról mesélnek.
Az egykori református kollégium 1912-ben épült magyaros-szecessziós stílusban, ma a Benedek Elek Tanítóképzõ mûködik benne. Az iskola szépen parkosított udvarán áll a névadó, Elek apó szobra.
Az épület mellett találjuk gróf Bethlen János által 1670-ben alapított református kollégiumot. Ebben a kollégiumban tanult többek között Benedek Elek, a híres Mesemondó, Barabás Miklós Festõmûvész és Orbán Balázs a „legnagyobb” székely is.

Nem messze található a Vasszékely bronzszobor az I. világháború székely hõsei elõtt tiszteleg. A románok 1919-ben eltávolították, és 2001-ben állították újra föl. A város fõterén a másik oldalon szoborpark áll. Amit 2004-ben avattak. A szoborpark a magyar történelem nagy alakjait ábrázolja. Elõször látható itt egész Erdélyben Csaba királyfi alakja.

A fõtér harmadik különleges temploma a ferences barátok kéttornyú temploma, melynek alapkövét 1730-ban rakták le.

A Márton Áron tér fölötti meredek lépcsõre igencsak ajánlatos felsétálni. A Szent Miklós hegyre jutunk, ahol az 1793-ban épült barokk és klasszicista stílusjegyeket mutató római katolikus templom található. A templom mellett mindenképpen tegyünk egy sétát a temetõben. A lépcsõzetes kialakítású temetõben, gyönyörû környezetben sétálhatunk a történelmi sírok között, miközben káprázatos kilátás a jutalmunk a városra.

A katolikus templom mellett igencsak impozáns épületet csodálhatunk meg, a Tamási Áron Líceumot. A pompás eklektikus-szecessziós épület mellett Tamási Áron szobra áll.
A városban minden év július harmadik hétvégéjén rendezik a háromnapos Míves Emberek Sokadalmát a Székelytámadt vár területén. A rendezvény Székelyföld legnagyobb kirakodóvására.

Mindössze néhány kilométerre található Székelyudvarhelytõl a városiak kedvenc pihenõhelye, Szejkefürdõ.

Ásványvizes strandfürdõ, a közelben ásványvízforrás, sõt kénes kádfürdõ is szolgálja a pihenést, a Szejke Gyöngye étterem mellett.
Az igazi látványosság azonban a legnagyobb székely Orbán Balázs síremléke.
Orbán Balázs hosszú évek kitartó munkája után 1868-ban tette a nemzet oltárára a 6 kötetes „Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból” címû munkáját. A mai napig a legrészletesebb leírása Székelyföldnek, újra hitet adott a székely népnek, megmentette a múltat a jövõnek. Orbán Balázs 1829. február 23-án született Lengyelfalván. Középiskolai tanulmányait Udvarhelyen végezte a római katolikus iskolában, majd a református kollégiumban. Az Udvarhelyen eltöltött évek eldöntötték és kijelölték küldetését. Így vall errõl: „…háromszorosan anya nékem, mint kedves szülõföldem… Kedves és kegyelt nekem e pont, a Székelyföldnek, szép hazámnak anyavárosa, mert …itt tanultam meg honom múltját, itt ismerkedtem meg annak magával ragadó nagyszerû történelmével, itt fogalmazott az eszmélettel egyidejûleg a hon – szabadságszeretetnek éltem irányát meghatározó dicsõ érzete.” 1890. április 19-én hunyt el. Négyszer temették újra, a jelenlegi emlékmûvet 1969-ben emelték.

A domboldalon álló síremlék elõtt tizenegy székelykaput emelt a hálás utókor. A több mint 100 év alatt fölállított különbözõ stílusú, gyönyörû kapuk méltó felvezetést adnak a síremlékhez. Az emlékmû elõtt álló elsõ kapu 1888-ban készült, Orbán Balázs kapuja volt és Szejke-fürdõi Kossuth-lak bejáratánál állt. A síremlék terméskõbõl készült, rajta Orbán Balázs emléke és tisztelete mélyen beleivódott a székelyekbe, melyrõl Nyíró József így beszélt a síremlék avatásakor: „nincsen ezen a földön egyetlen fûszál, egyetlen porszem, amely õt ne ismerné, lényege ne volna, nincsen öröm és nincsen egyetlen tenyérnyi hely, melyet lába ne érintett volna, élet és igazság, melyet világgá ne kiáltott volna…”

2008 tavaszán megnyilt a Szejkefürdõi Borvíz- és Fürdõmúzeum, amely szép környezetben és gazdag bemutatóanyaggal várja a látogatókat.
A fõépület mellett viszont van egy forrásház, itt mûködik a régi pumpa, és lehet vizet tölteni. A múzeumhoz egy kocsiszín is tartozik, itt két szejkevizes szekér látható. A földszinten kapott helyet az Orbán Balázs életét és munkásságát bemutató kis kiállítás is, a modernebb technikában otthonosabb látogatók pedig érintõképernyõs bemutatót nézhetnek az erdélyi gyógyvizekrõl, valamint leírásokat olvashatnak a székelyföldi fürdõk történelmérõl egészen a római kortól kezdõdõen.

A borvíz múzeum nyitva naponta: 09-16 óra, szombat, vasárnap 09-13 óra, hétfõn zárva. (Elõre bejelentett csoportokat a nyitvatartási idõn túl is fogadunk.)

Elérhetõség:
tel./fax: 004- 0266 218375
web: http://www.hrmuzeum.ro

Belépti díj 3 lej, kedvezményes 2 lej. A nyitva tartás ideje alatt a Sarolta-forrás borvize díjmentesen fogyasztható.

Fedezze fel Ön is Székelyföld különleges varázsát!

Tisztelettel: Nagy Árpád